x - Montana-Ederics

Főmenü:

Alkotmánybíróság

Az első fokon eljáró bíróság útján

Megjegyzés: Az alkotmányjogi panaszt, az ügyben első fokon eljáró bíróságnál, az Alkotmánybírósághoz címezve kell benyújtani.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. § alapján az alábbi

alkotmányjogi panaszt

terjesztem elő.

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg

A Kúria XXXXXXX ítéletének és a Heves Megyei Törvényszék 1.Pf.20.033/2022 ítéletének alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. §-ának megfelelően az(oka)t semmisítse meg.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei

a) A pertörténet és a tényállás rövid ismertetése, a jogorvoslati lehetőségek kimerítése

Elsőfokú ügyszám: 4.P.20.551/2021.

Másodfokú ügyszám: 1.Pf.20.033/2022.

Egri Törvényszék 1.Pf.20.033/2022/9.

Az első fokon eljárt Egri Járásbíróság 4.P.20.551/2021/39. sz. alatt meghozott ítéletével a felperesi kereset elutasította.

A Felperes fellebbezése folytán eljárt Egri Törvényszék Ítéletével az első fokon eljárt bíróság ítéletét megváltoztatta, azzal hogy az alperesek között 2012.08.16-én és 2012.10.11-én megkötött kölcsönszerződések, továbbá a 2012.10.12-én kelt dr. Czifra Rudolf közjegyző előtt 11029/Ü/899/2012/2. számon közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat érvénytelen.

Az Alperes fellebbezése folytán eljárt Kúria az Egri Törvényszék 1.Pf.20.033/2022/9. sz. ítéletét helyben hagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás:

[1] A II.r. alperes 2010-től befektetési tevékenység látszatát keltve, de annak folytatása nélkül egy piramis játék elvén működő rendszert épített ki, amelybe a II.r. alperes és társai újabb személyeket vontak be, akiknek a befektetéseiből fizették ki a korábbi belépőknek járó összegeket. Ezen rendszer működtetése során a II.r. alperes és társai a befektetőknek tőkegarantált banki hozamnál magasabb hozamot ígérő befektetési lehetőséget ajánlottak, továbbá olyan személyeket is bevontak, akik ellenérték fejében ingatlanfedezetet nyújtottak a befektetés biztosítására. Az I.r. alperes befektetőként, a felperes ingatlanfedezetet biztosítóként került a szerződéses rendszerbe.

[2] 2012. augusztus 3-án az I.r. alperes mint befektető és a II.r. alperes mint megbízott között létrejött megállapodás szerint az I.r. alperes ügyvédi letétbe helyezéssel 60.000.000.-Ft befektetési célú kölcsönt bocsátott a II.r. alperes rendelkezésére. A II.r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 90 napon belül tőzsdei és tőzsdén kívüli műveletekbe fekteti azt be, és minden hónap 10. napjáig kötelezettséget vállalt az elszámolásra. 2012. augusztus 7-én 60.000.000.-Ft készpénz letétbe helyezéséről dr. Wenczel Kristóf ügyvéd letéti igazolást állított ki.

[3] 2012. augusztus 16-án kelt megállapodás szerint az I.r. alperes 60.000.000.-Ft befektetési célú kölcsön átadására vállalt kötelezettséget abból a célból, hogy a II.r. alperes megbízottként tőzsdén és tőzsdén kívüli befektetéseket eszközöljön belőle és havi elszámolással hozamot fizessen. A befektetés határidejét egy évben határozták meg azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott tőkét 2013. augusztus 15-ig kell az I.r. alperes részére visszafizetni. A II.r. alperes kötelezettséget vállalt jelzálogbiztosíték nyújtására is, azon felajánlott ingatlanok közül a befektető jogosult választani és az ingatlan forgalmi értékének a befizetett összeg kétszeresének kell lennie.

[4] A 2012. október 11-én kelt befektetési vagyonkezelési szerződés elnevezésű megállapodásban az I.r. alperes 25.000.000.-Ft pénzösszeg rendelkezésre bocsátására vállalt kötelezettséget. A befektetés időtartamát szintén egy évben határozták meg azzal, hogy a II.r. alperes kötelezettséget vállalt a nyújtott pénzösszeg 2013. október 9-ig egyösszegben történő visszafizetésére, továbbá a befektetett összeg kétszeresének megfelelő értékű ingatlanfedezet biztosítására. Rögzítették, hogy a 2012. augusztus 16-i szerződés nem ment teljesedésbe, annak pótlására kötötték meg ezt az újabb szerződést.

[5] Az I.r. alperes mint zálogjogosult és a felperes mint zálogkötelezett között 2012. október 9-én jelzálogszerződés jött létre a 2012. október 9-i szerződésben rögzített 25.000.000.-Ft kölcsöntartozás és járulékai visszafizetése biztosítása céljából, amelyben zálogtárgyként a felperes tulajdonában lévő 7607/27. hrsz-ú egri ingatlant határozták meg. Megállapodtak abban, hogy az I.r. alperes akkor érvényesítheti a zálogjogot, ha a II.r. alperes a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségét nem, vagy nem teljes összegben teljesíti. Rögzítették, hogy a kölcsönösszeg a II.r. alperes nemfizetése esetén 30 nap után teljes egészében lejárttá válik, és a kielégítési jog megnyílik. Rögzítették, hogy a felperes és az I.r. alperes az ingatlant 25.000.000.-Ft legalacsonyabb eladási ár mellett 24 hónapon belül közösen értékesítik. Ezen jelzálogszerződés megkötését megelőzően 2012. október 8-án a felperes és az

I.r. alperes ugyanilyen tartalmú jelzálogszerződést kötött, amelyben azonban az ingatlan adatait elírták, ezért került sor a 2012. október 9-i újabb jelzálogszerződés megkötésére. A felperes jelzálogszerződésből eredő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát 2012. október 11-én közjegyzői okiratba foglalták. A II.r. alperes a felperes részére 10 hónapon keresztül mindezért havi 2-2.500.000.-Ft ellenértéket ígért, amely kötelezettségvállalást nem foglalták okiratba.

[6] 2012. október 10-én a felperes mint jogosult és a II.r. alperes mint kezes között kezesi szerződés jött létre, amelyben rögzítették, hogy amennyiben az I.r. alperes érvényesíti jelzálogjogát a felperessel szemben, és ezért a felperes kárt szenved, a II.r. alperes köteles a felperes valamennyi anyagi kárát megtéríteni. Ugyanezen a napon a II.r. alperes a felperes mint címzett javára 25.000.000.-Ft -ról váltót bocsátott ki.

[7] A II.r. alperes a megállapodásban foglaltak ellenére az I.r. alperes által rendelkezésére bocsátott tőkét nem fizette vissza, azután hozamot nem fizetett, továbbá a felperesnek az ingatlanfedezet biztosításáért sem fizetett ellenértéket.

A Kúria XXX döntésével a jogorvoslati lehetőségek kimerültek.

Perújítást és egyéb rendkívüli jogorvoslatot nem kezdeményeztem, és nincs folyamatban. A felsorolt bírósági eljárásokban, mint I. rendű alperes vettem részt.

c) Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje

A Kúria XXX sz. határozatát az ügyben megbízott ügyvéd –dr. Garadnai Tibor- 2023.05.01-én vette kézhez, így a 60 napos határidőn betartva fordulok az Alkotmánybírósághoz. Az ügyben I. rendű alperesként vettem részt-

Megjegyzés: Annak bemutatása, hogy az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés az alkotmányjogi panaszt benyújtó személy jogait vagy érdekeit érinti. Polgári eljárásokban az alperes, a felperes, a beavatkozó, büntetőügyekben a terhelt érintettsége nem kíván külön bizonyítást, egyéb személyek esetében azonban az érintettséget az indítványban igazolni kell.

e) Annak bemutatása, hogy az állított alapjogsérelem a bírói döntést érdemben befolyásolta

vagy a felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés

A Kúria a bő 10 évet meghaladó bírósági eljárás lezárásaként következő témakörökben hagyta jóvá alkotmányjogi jogsértéseket, melyek nélkül az adott ügyben pervesztességemet megállapítani nem lehetett volna.

- Törvény előtti egyenlőséghez való jog sérelme.

- Ésszerű határidő elmulasztásának sérelme.

- Bírósági részrehajlás

- Jó hírnévhez való jog sérelme

- Szerződéses szabadság sérelme

- Embertelen bánásmódot, kínzás

- Jogállam megkérdőjelezése, hatalmi ágak szétválasztása

- A Kúria jogalkotó szerepét, visszamenőleges hatállyal

- Valódi jogorvoslati lehetőség elszabotálása.

- Nemzetközi jog sérelme

- Bírói függetlenség sérelme

2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása

Jelen esetben az alaptörvény rendelkezésének nem egyszeri és egy rendbeli megsértését kívánom vázolni, hanem ezen ügyben folytatott rendszerszintű visszaélés sorozatra kívánok rávilágítani, melyek nélkül az ügyemnek 1-2 éven belül, pernyertességemmel, le kellett volna zárulnia.

XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Az ügy háttere abban ragadható meg, hogy a II. rendű alperes befektetési lehetőséget kínált az I. rendű alperesnek és a felperesnek. Mind a ketten magas hozamra kívántak szert tenni. Az I. rendű alperes adta az ügylethez a tőkét felperes a biztosítéki ingatlant a tőke biztosítékaként.

A jelzálogszerződés ügyében a felperes férje járt el, továbbiakban felperes képviselője, minden érdemi döntést ő hozott. Szintén a peradatok alapján a következő információkat ismerjük az ügyben eljárt Deák Boldizsárról. A rendszerváltás előtt III/III-as ügynökként tevékenykedett. Rendszerváltás után a Fidesz parlamenti képviselője volt. Számtalan üzleti érdekeltsége van/volt Egerben. Az épülő autópálya mellett telkekkel kereskedett. Közgazdász egyetemi végzettséggel rendelkezik. Jelenlegi sajtóhírek szerint aktív politikus. Az I. rendű alperes mérnök-informatikus, nem tartozik a kivételezett politikus csoportba.

A felperes képviselője az ügyletben döntéshozó volt. A számukra magasabb hozam elérése érdekében további 5 millió Forint befektetését kérte az I. rendű alperestől, aki ezt teljesítette. A felperes képviselője dr Vékony Tibor ügyvédtől kért, és kapott tájékoztatást a befektetési lehetőségről, aki megnyugtatta, hogy az ügylettel minden rendben, évek óta működő konstrukció, a szerződés megköthető. Az I. rendű alperest a mai napig befektetési tanácsadóként dolgozó Kruzslicz Attila biztosította ugyanerről. Tehát a két fél hasonló információkkal bírt, de a felperes képviselője sok évtizedes politikai múlttal és befolyással rendelkezik, mind helyi, mind országos szinten, valamint pénzügyi döntésekhez szükséges releváns végzettséggel is bír. Politikusként egy szűk társadalmi csoportnak is a része. Rendszerváltás előtti pozíciójából adódóan titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezik. A bírói döntés értelmében csak az I. rendű alperesnek kellett felismernie az ügylet jóerkölcsbe ütköző jellegét. A felperes még az általa kikövetelt plusz 5 millió forintért sem köteles helytállni dacára annak, hogy végzettségét, és kapcsolatrendszerét tekintve neki sokkal inkább fel kellett volna ismernie, ha egy ügylet teljesíthetetlen. Ennek ellenére a bírói döntés értelmében csak az informatikus ismerte fel a helyzetet, és csak neki kell anyagilag jótállni az ügylet okozta károkért. Ez egyrészt sérti a törvény előtt mindenki egyenlő másrészt diszkriminatív hiszen mi okozhatja, hogy egy adott területen kedvezőtlenebb pozícióban lévő személlyel szemben a bíróság magasabb követelményt és felelősséget támasztott? A felperes minden kötelezettségvállalása alól mentesült, és további ca. 10 millió forint perköltséget okozott 10 év alatt az I. rendű alperesnek.

XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Ezen pont igazolásához, akár elegendő lehetne az Európai Emberi Jogi Bíróság 2021.03.11-én kelt ECHR-LE20.2R 110 döntése, amiben elmarasztalja a magyar államot ezen ügy ésszerűtlen határidőn túli elbírálása miatt. A Váczi Ügyvédi Irodát arra kértem, hogy tegyen jogi lépéseket ezen ügy „szándékos elhúzása” miatt, miután ugyanezen ügyben tett ügyészségi, OBH, és Igazságügyi Minisztérium, és a heves megyei törvényszéki és járásbírósági elnökök felé tett kéréseim és bejelentéseim nem vezettek eredményre. Az eljárás folyamán több alkalommal tettem panaszt/feljelentést a felsorolt szervezeteknél. A Belügyminisztérium 2017-ben írt válaszában kifejezetten az Alkotmánybíróságot ajánlotta a figyelmembe, mely ajánlást idézek, és a beadványom szerves részévé teszek.

„Javasolom, hogy tegyen alkotmányjogi panaszt, amennyiben még nem élt e jogorvoslati lehetőséggel, mivel, mint írja, fordult már bírósághoz, az Országos Bírósági Hivatalhoz, valamint ügyészséghez is.

Részlet Magyarország Alaptörvényéből hivatkozásul:

„XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

24. cikk

(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

(2) Az Alkotmánybíróság

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját

26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”

Az ügyvédem által tett beadványokat átolvasva számtalan helyen olvasható, hogy a tárgyalások nem kerültek megtartásra vagy semmilyen érdemi munka nem folyt az adott tárgyaláson, vagy tárgyalásokat halasztottak el, sokszor úgy, hogy már úton voltunk Egerbe. Folyamatos időhúzást ezekben az időkben akként értékeltük, hogy a bíróság mind anyagilag, mind idegileg fel kíván őrölni, hogy az eljárást folytatni ne tudjam. A bíró az első évben még bíztatta a felperest, hogy vonja vissza a keresetét, mert annak sem a jogszabályok sem a bírói gyakorlat alapján helyt adni nem lehet. A változás, akkor állt be, amikor a bíró egyik végzésében kötelezte a felperest, hogy igazolja a különélést Deák Boldizsártól, ami alapján részére korábban a költségfeljegyzési jogot megítélték. Ezen határozatát a bíróság a következő tárgyalásra „elfelejtette”, és kérés ellenére is úgy tett, mintha soha meg sem hozta volna. A pártatlanság hiányát és a tisztességtelen eljárást hosszú oldalakon keresztül lehetne folytatni. 2018.10.08. –án benyújtottunk egy „kifogás az eljárás szabálytalansága, valamint az eljárás elhúzódás miatt” Az eljárás minőségével szinte, az utolsó 6-7 évben keletkezett, alperesi beadvány részletesen foglalkozik. Érdekes adalék a 2022.07.18.-án kelt Fellebbezési Kérelem, I. Előzmények című része egy jó összefoglalója az eljárás abszurditásának bemutatásához, valamint azt is bemutatja, hogy mi vezetett a 2021.09.22-én kelt bírói kizárási indítványhoz.

Részlet a 2022.07.18-án kelt fellebbezésből:

„Miként várható el egy laikus személytől, hogy számára ez „nyilvánvaló” legyen és ilyen szerződést ne kössön meg, ha ez a bírói tanácsok számára sem volt nyilvánvaló 9 éven keresztül? (Megítélésünk szerint ez a tény már önmagában cáfolja azt a következtetést, hogy a jóerkölcs ütközést megalapozó körülmények „nyilvánvalóak” voltak, így a jóerkölcsbe ütköző szerződés legalapvetőbb attribútuma nem áll fenn!)”

Ebben a részletben ügyvédem épp azt fejtegeti, hogy ügyvédek, hivatásos befektetési tanácsadók mellett a bírók sem ismerték fel az általam megkötött ügylet jóerkölcsbe ütköző mivoltát. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ebben az ügyben miért diszkrimináltak engem? Miért csak nekem kellett volna felismernem, ha valami törvénytelen? A velem szemben állókra miért nem vonatkoztak a törvények? A bíróságoknak, beleértve a Kúriát is, miért nem kellett felismernie a jogsértéseket, és betartani és betarttatni a törvényeket? A Kúria ítélete szerint okosabb voltam, mint a tanácsadó ügyvédek, beleértve a felperesét is, mint a befektetési tanácsadók, az eljárt bírói tanácsok, és sok száz más ember, aki hitt ezen üzleti lehetőségben. Akár imponálhatna is ez a vélemény, ha nem a kifosztásom alátámasztása érdekében keletkezett volna ezen abszurd végkövetkeztetés. Az ítélet meghozatalához 2 világháború megvívásánál is több idő kellett a bíróságoknak, hogy felismerjék, hogy én a szerződés megkötésének pillanatában felismertem a szerződés jóerkölcsbe ütközését. Kabaréba illő állítások, de inkább rémisztő, hogy a bíróságok akár ezt is megtehetik.

Rövid részlet a kizárási indítványból is, (Kérelem- 2021.09.22. Debreceni Ítélőtábla részére.), ami össze is foglalja az eljárás 6-7 évét:

„Az abszurditás netovábbja, hogy az első fokon eljárt bíróság a felperes szárazdajkájaként folyamatos felhívásokban könyörög a felperesnek, hogy legyen szíves egy értelmezhető keresetet előterjeszteni, ami legalább formai szempontból értékelhető. (A II. r. alperessel szembeni határozott kereset híján egyébként nem az.”

Hosszasan lehetne sorolni, hogy a bíróságok hogyan játszottak össze a felperessel az ügy elhúzásának érdekében. A csatolt dokumentumok részletesen bemutatják ezen eseményeket. Ami hiányzik belőlük a legbeszédesebb utolsó eset a Kúria előtt.

A felperes egy 11 éve húzódó ügyben gyakorlatilag nem adott be ellenkérelmet a Kúriára. A tárgyalás előtt 2 nappal benyújtottak egy féloldalas iratot, ami alapján további 500 000 Ft. perköltség megfizetését látta indokoltnak a Kúria a felperes részére. Nagy képzelőerő nem szükséges hozzá, hogy felismerjük a felperes informális csatornákon ismételten üzenetet kapott, hogy mégiscsak nyújtson be valamit, hogy legalább a látszatot megőrizzék.

Itt kívánok hivatkozni 2014.11.30-án írt első bírósági beadványom záró fejezetére. Megjegyezném, hogy ekkor még a perben nem volt jogi képviselőm a beadványt egyedül fogalmaztam. ( Forgács Attila II. rendű alperes, Török Szabolcs pedig Forgács Attila üzlettársa, Deákék ingatlan ügyintézője, aki számukra az értékbecslést megrendelte.)

„Felperes a keresetlevelében számos valótlanságot állít, amikből a fentiekben már többet megemlítettem: nem tévesztettem meg senkit, nem találkoztam felperessel személyesen az ügyletkötés során, nem voltam jelen a közjegyzőnél, és ismereteim szerint a közreműködő ügyvéd sem, felperes soha nem fizetett egyetlen fillér bérleti/használati díjat az ingatlan után (amire hivatkozva kívánta korábban az illeték-feljegyzési illetve költségmentességi jogot megszerezni). felperes keresetlevelében hallgat arról, hogy férje korábban politikai- és maffiakapcsolatokra történt erőteljes hivatkozással megfenyegetett. Mindezek alapján joggal feltételezhetem, hogy a felperes a szerződés pillanatában Forgács Attiláékkal összejátszott annak érdekében, hogy pénzemet megszerezze, és tette ezt abban a hiszemben, hogy jogos igényemet érvényesíteni soha nem fogom tudni, mivel azt törvénytelen módon negligálni lesz képes. Ebben az ügyletben én voltam az, akit folyamatosan be kívántak csapni, az én (illetve testvérem pénzét) kívánták megszerezni. Közvetett információim vannak arról is – többek között maga felperes –férje mondta -, hogy a szerződéskötéskor illetve azt követően jelentős pénzt vett át Forgács Attilától és/vagy Török Szabolcstól.”

A várható szabálytalanságokat előre jeleztem. A bírósági eljárás alatt folyamatosan feljelentéssel és bejelentésekkel éltem, a perben eljárási kifogást, és kizárási indítványt terjesztettük elő, most pedig az Alkotmánybírósághoz fordulok. A jogtiprás az ügyemben végig, leplezetlenül tetten érhető volt.

Megítélésem szerint ezen ügy részletes feltárásához, bejelentéseim alapján, ügyészségi nyomozás lett volna indokolt. Úgy gondolom, hogy éveken keresztül, a felsorolt visszaélésre utaló tömeges események esetén nem lehetne elegendő, hogy a bírók nyilatkoznak, hogy nem elfogultak, miközben nyilvánvalóan megszegték a bírói etikai kódexet. A felsoroltakon túl szomorúnak tartom, hogy a bíróságok, akik ellen büntetőfeljelentést és a felsorolt bejelentéseket is tettem még nagyon sok évig mindenféle megfigyelés nélkül rabolhatták az időm, és a pénzemet.

A Kúria és az alacsonyabb szintű bíróságok együttesen, nyíltan és burkoltan, büntetés-végrehajtó, jogalkotó és törvényhozó funkciókat vontak magukhoz, és a tények alapján a felperessel konspiráltak. .

NEMZETI HITVALLÁS
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
25. cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

A szándékos időhúzás az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete után is folytatódott, ezzel megsértve az Alapvetés/Q) cikkét. Miután kimondták, hogy ésszerűtlen ideje tart az ügyem az Egri Törvényszék meghozta az indoklást nem tartalmazó első jogerős ítéletét.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

A jogállam megkérdőjelezése, szerződéses szabadság, a Kúria visszamenőleges jogalkotása.

A Kúria ítéletében évi 30%-ban állapítja meg azt a hozamígéretet, ami feltett egy szerződés jóerkölcsbe ütközik, és semmis. Álláspontom szerint a Kúria nem hozhat törvényeket vagy rendeleteket, hogy a piacon mi az elérhető maximális hozam mértéke. Végrehajtó, és nem jogalkotó szervezet. Az elmúlt években több tőzsdei vállalkozás is hirdette úgy pl. a bitcoin cryptovalutát, hogy „sokszorozza meg vagyonát, fektessen bitcoinba” (Volt olyan 5 év, hogy ez a termék 5000%-ot drágult, de a bíróság gyakorlatilag kimondta, hogy ilyen nem történhet meg, illetve a fellebbezésemben is számtalan példát hoztam, hogy ítéletük helytelen ténybeli állításokat tartalmaz, és erre ítéletet alapít. ) Ahogy az én esetemben is, ezekben az esetekben is érdeklődésre elmondták, hogy a „Múltbéli hozamok nem garancia a jövőbeni hozamokra.” Szóban elhangzott, hogy havi 10%-os hozam elérhető, és próbálják biztosítani, a múltbeli eredményeknek megfelelően, de az elszámolás a valós eredmények alapján történik. Az említett hozamszint viszont bármilyen jó eredmény esetén sem lehet több. A szerződésbe a havi, teljesítményarányos, elszámolás került lefektetésre. Ezen szóbeli megállapodás/tájékoztatás alapján érvényteleníteni egy írásos befektetési kölcsön szerződést véleményem szerint nem lehet. Ez súlyosan sérti a szerződéses szabadság elvét is, ami a legalapvetőbb jogok közé tartozik.

Kúria jogalkotó tevékenységével kapcsolatban a következő alaptörvényi idézetet kívánom idézni:

T) cikk

(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet, valamint a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően és a különleges jogrendben alkotott jogszabály kihirdetésének szabályait.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

/ SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége/.

Melyik jogszabály tiltja, hogy akár ennél magasabb hozamot szabadon megcélozhassak? Még ennyi év után is értetlenül állok az előtt a bírósági interpretáció előtt, hogy nem volt engedélye a II. rendű alperesnek. Miért kellett volna lennie? Azt állította, hogy az OTP leányvállalatának dolgozik. Nem éreztem úgy, és ma sem érzem úgy, hogy jogom lett volna bekérni a szerződéseit, legyen az egyéni vállalkozói, KATAs, megbízásos, vagy eseti engedéllyel rendelkező projektcég, vagy bármi egyéb üzleti konstrukció. Jelenleg is, ha valaki a tőzsdén akar befektetni, pár kattintással regisztrálhat egy tőzsdei oldalon, és kezdheti a kereskedést. Jelenleg is rendelkezem olyan szerződéssel az idegenforgalomban, amit pár kattintással kötöttem. Példa okáért megrendeltem az egész világon használt a Channel Manager programot a nemzetközi felületen. Jelenleg egy magyar egyéni vállalkozó számolja és számlázza a rendszerhasználati díjat és a jutalékot egy e-mailes értesítő alapján, ilyen módon havi több tízmillió forint beszedését végzi magyar vállalkozóktól. Egyrészt nem látom be, hogy miért ne tehetné. Úgy gondolom, hogy nincs eszközöm nyomozást végezni ma sem, hogy minden jogszerűen történik e. Ezen felül azt sem értem, hogy alperesként, miért nekem kellett bizonygatnom, hogy jóhiszeműen jártam el. Miért fordult meg a bizonyítási teher? Ilyen gumiszabályok alkalmazásával bármilyen szerződés semmissé tehető. Jelenleg is ezrével köttetnek olyan szerződéseket, ahol elhangzik, hogy a várható hozam akár a 100%-ot is meghaladhatja. Ezen szerződések, e logikai alapján, megtámadás esetén, kivétel nélkül semmisek lesznek egy kormányváltás esetén. Vagy a törvény előtt nem mindenki egyenlő?

VI. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

XXVIII. cikk (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg

Jó hírnévhez való jog sérelme:
A Kúria másik ügyben született Pfv.V.20.831/2021/8. sz. ítéletét eseti döntésnek minősítette. Ebben az esetben a befektetők sok év alatt felismerték, hogy nincs szó valódi befektetésről, ezért színlelt szerződéseket kötöttek 6 alkalommal, több független ügylet keretében. A befektetett pénzük sokszorosan megtérült. Az én esetemben a teljes folyamat nem tartott 2 hónapnál tovább. Egy befektetési kölcsönszerződést kötöttem, melynek 3 biztosítéki ingatlan jelzálogszerződés biztosított, tekintve, hogy a II. rendű alperes nem tudott egy ingatlant felkínálni a befektetett tőke fedezetéül. A befektetett összeg nem térült meg. Nem kötöttem színlelt szerződéseket, azok a valós akaratomat tükrözték. Ebben az ügyben nem válhatna el a büntetőjogi és a polgárjogi ítélet, és nem lehet azzal ellentétes sem.
Ahogy első eset nyilvánvalóan büntetőjogi kategória, hisz a befektetők beépültek az elkövetői körbe, úgy az én esetemben ilyenről szó sem lehet. Az eljárásban végig sértettként szerepeltem. A befektetést számomra ajánló befektetési tanácsadó pedig tanúként. Felháborító csúsztatásnak, és botrányosnak tartom a Kúria azon megállapítását, hogy a csalást felismerhettem, esetleg részt vehettem benne, és a két ügy ugyanolyan, tehát az első eset eseti döntéssé nyilvánítható. Ez rágalom, és tiltakozom ellene! A Kúria ezen megállapítása ellentétes az ügyben keletkezett büntető ítélet megállapításaival, aminek ítéleti indoklását a polgári ügy részévé tette a bíróság, majd ítéletében felülbírálta azt, és bűnösnek titulált! A büntetőügy minden felperes számára kedvező tényt változtatás nélkül elfogadtak, az I. rendű alperes számára kedvező tényeket megmásították.

A Kúria szerint a II. rendű alperes csalása az ügyletkötés pillanatában felismerhető volt. Ezen gondolatmenet alapján, akik fedezet nélkül adtak 5-10 millió forintot befektetésre a II. rendű alperesnek, akkor azok a II. rendű alperes csalásában pusztán szórakozásból kívántak részt venni? E nélkül a hazug állítás nélkül az ítélet indoklása összedőlne.

( Az Pfv.V.20.831/2021/8. sz. ítéletétben hivatkozott eset kapcsán a bíróságok biztosan megtették a szükséges feljelentést, mivel láthatóan az eljárásjogi keretek, jogszabályok, az eljáró bíróságokat ezekben az ügyekben nem kötötték.

„Az Egri Törvényszék a felek rendelkezési jogán jelentősen túlterjeszkedve, egy olyan semmisségi okot talált, illetve kreált azzal, hogy a hozamígéret alapján állapította meg a befektetési célú kölcsönszerződés semmisségét, amelyre a felperesnek a hozzávetőleg 9 éves pereskedés során a jóerkölcsbe ütközéssel összefügésben eszében sem jutott hivatkozni.” – Nagy Csaba Kúria felülvizsgálati kérelme 2022.07.18.)

Alapvetés

B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

III. cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

XXVIII. cikk
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Az igazságszolgáltatásnak normális keretek között nem az lenne a szerepe, hogy 10 évig járassanak valakit tárgyalásokra. Bizonytalanságban tartsák. Annyi költséget generáljanak neki, hogy ne bírja folytatni a jogi hercehurcát. Megalázzák. A végén pedig bűnözőkkel hozzák egy platformra. A jogi eljárás nem arra szolgálna, hogy megelőlegezzen egy büntetést vagy arra, hogy addig húzzák, amíg olyan jogszabállyal felérő eseti döntést hozzanak, ami az esetemre ráerőszakolható, és visszamenőlegesen érvényesíthető. Ez a hozzáállás leplezetlen hatalmi arrogancia, és alapvető jogelvek sárba tiprása. Az eljárás alatt végig bíztam benne, hogy a bíróságok csak azért elfogultak, és húzzák az időt, mert a felperes képviselőjének nagy helyi beágyazottsága, komoly politikai múltja és befolyása van. Az egri törvényszék érdemi indoklás nélkül hozott ítélete majd annak megsemmisítése után joggal remélhettem, hogy a Kúria nem engedi meg a további jogtiprást. Utólag teljesen világossá vált, hogy ügyemet azért kellett a Kúriának II. fokra visszautalni, hogy a másik ügyben született Pfv.V.20.831/2021/8. sz. eseti döntés időközben meghozható legyen, és hivatkozási alapot teremtsen. E nélkül ügyemet negatívan elbírálni nem lehetett. Már nem hiszek benne, hogy Magyarországon ebben az ügyben tisztességes eljárásban részesülhetek.

A bíróság hivatali kötelessége, hogy indoklással ellátott döntést hozzon. Az indoklás tartalmának kellő mértékű részletessége és a döntés indokainak logikai összefüggése nélkülözhetetlen a bírósági döntések legitimációjához és a jogbiztonsághoz. A hiányos, vagy a hiányzó indoklás súlyosan sérti a bírói függetlenség, a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás elveit, és cáfolja, hogy egy adott eljárás tisztességes.. Az, hogy részletes indoklással csak a Kúria szolgált, amire érdemi válasz felülvizsgálatban már nem adható alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy volt e lehetőségem valódi jogorvoslatra.

XXIV. cikk
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Félő, ha a panaszomnak helyt adnak a bíróságok további évtizedekig folytatnák a kínzásomat. Új eljárás esetén a kérelmem, hogy a magyar állam, tekintve, hogy felelős a kialakult helyzetért, vállalja át a Deák Boldizsárné egyoldalú közjegyzői nyilatkozatban vállalt valamennyi kötelezettségének megfizetését, és térítse meg a 10 év alatt okozott 10 millió forint perköltséget kártérítés jogcímen, és biztosítsanak nekem teljes költségmentességet a folytatódó eljárásban. A kínzó tortúra negatívan érintette védekező képességünket, beadványaink minőségét az eljárás alatt, és előidézte, hogy ügyvédi védelem nélkül maradtam.

(Jogi végzettség híján két példán keresztül szeretném megvilágítani, hogy jóhiszeműen nem cáfolható helyzetet teremtettek a heves megyei bíróságok azzal, hogy indoklás nélkül jóerkölcsbe ütközőnek minősítették a szerződésem. Iskolai tanulmányaim alatt abban az esetben, ha egy diák pl. a matematika feladat megoldása közben nem vezette le az eredményt vagy zavarosan tette azt, de mégis helyes eredményt kapott, akkor elégtelen értékelést kapott. A tanár joggal feltételezte, hogy a diák lesett vagy megsúgták neki az eredményt. Az egri bíróságok tudták mit kell ítélniük, de indokolni nem tudták. Triviális, hogy utasították őket, hogy mit kell ítélniük, vagy egyszerűen csak folytatták a perbéli gyakorlatuk, az időt húzták, és költséget generáltak. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy több évtizedes bírói múlttal a törvényszéki bírók ne tudták volna, hogy egy ítéletnek indoklást kell tartalmaznia. Átlag állampolgárként megdöbbentett a határtalan merészségük. Kérem engedjenek meg egy másik példát főiskolai tanulmányaimból a Kúria ítélete kapcsán. Összhangban a

„XXVI. cikk
Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.” tézisével.

Az informatika egy összetett diszciplína, amely sokféle tudományos és technikai területet foglal magában. A programozás a mindennapi élet leképezése. Programozási képzéseken, ha egy eljárás saját magára hivatkozott, akkor végtelen ciklusba került. A számítógép lefagy, egy durva logikai hiba, ami a program működésképtelenségét eredményezi, ezért tilos. Sikertelen vizsgát eredményez. Ugyanilyen durva logikai hiba a Kúria saját magára hivatkozó ítélete is. Egy tanács saját maga által hozott eseti döntésére hivatkozott, amiben gyakorlatilag egy jogszabályt alkotott, ami etikátlan, és nyílván ellent mond a logikai szabályoknak is, és egy ügy tisztességes elbírálásának is. (Pfv.V.20.831/2021/8. sz. dr. Puskás Péter a tanács elnökletével) Összefoglalva bármely tudományág esetén elmondható, ha egy személy vagy csoport felállít egy szabályt, majd arra megdönthetetlen bizonyítékként hivatkozik, azzal megszegi a tudományos élet módszertani szabályait. Az ilyen kutatás eredménye még akkor is korrupt lehet, ha az nem szándékos tévedésen alapul. A tudományos munkát végző személyeknek mindig az objektív és igazságkereső hozzáállást kell követniük a tudományos kutatásokban. Az esetemben ennek az ellenkezője valósult meg.

Ebben az ügyben az igazságszolgáltatás többször is elégtelenre vizsgázott, és piszkos játszmát játszott velem 10 évig. A feleségemmel úgy döntöttünk, hogy ilyen jogi környezetben nem vállalunk 3. gyermeket, mert nem érezzük magunkat biztonságban. ((Alapvetés: L) cikk, (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást )) ! A Bírói Etikai Kódex megköveteli, hogy a bíró objektív és független legyen, és semmilyen befolyásolásnak ne legyen kitéve a döntése meghozatalakor.

A Kúria utolsó tárgyalásán ügyvédem feltette a Kúria részére a kérdést, hogy mi az oka, hogy ilyen jogszabálysértő, megalázó, időhúzó, lelki kínokkal, bő 10 év alatt értünk el erre a pontra. A Kúria érdemi választ nem tudott adni a feltett kérdésre, ítéletében ezzel a kérdéssel nem is foglalkozik. Úgy gondolom, hogy a legfelső bírói fórumnak kötelessége választ tudni adni egy eljárással kapcsolatos valamennyi kérdésre. Teljesen világos, hogy egy ilyen tömeges visszaélésekkel zajló eljárást kellő komolysággal megvédeni nem lehet. E helyen kívánom megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság több ítéletében is hivatkozott arra, hogy egy jogsértő jogi eljárás eredménye nem lehet egy jogszerű ítélet.

Évtizedet meghaladó pereskedés után az ügyvédem nem vállalja további képviseletemet. Idegileg belefáradt az ügybe. Más ügyvéd sok millió forintért vállalná az ügy több ezer oldalának elolvasását, így a beadványt a magam szerény tudásával kellett összeállítanom. Ezzel a védekezéshez való jogom is súlyos sérelmet szenvedett. Egy tisztességes bírósági eljárás célja nem lehetne az egyik peres fél idegi, és anyagi ellehetetlenítése!

Ilyen előzmények után a Kúria ítéletében minden tényállást kiforgat, az eljárás részévé tett büntetőügyi sértetti minőséget felülbírál, gyakorlatilag törvényt alkot arról, hogy milyen elérhető hozamot lehet elérni, és kivel lehet szerződni, és kivel nem, a laikus számára már a jogi voodonak tűnő (üres) szavakkal, mérlegelésen alapuló eseti döntés és hasonlókkal, igyekszik legitimálni a legitimálhatatlant, és olyan keretek közé szorítani az ügyem, melybe a bizonyítékok alapján nem illene bele.

Bátran kijelenthető, hogy az eljárt bíróságok elvesztették a az erkölcsi alapjukat a jóerkölcsbe ütközés megállapításának tekintetében, az eljárásuk tisztességtelen volt, és lelki szenvedést okozott, és éveken keresztül folytatólagosan vétettek a bírói etikai szabályok ellen. Egy ilyen bírósági eljárás után jóerkölcsről ítéletet hozni több, mint cinizmus. A jogállam kigúnyolása, jogtiprás, és a személyem megalázása!

A szerződés utóélete. 2012 november 14.-én Török Szabolcs közvetítőkön tájékoztatott, hogy a befektetési üzletágat ő vette át Forgács Attilától, és szeretnék, ha Deákné ingatlanáról lekerülne a jelzálog. Még ekkor is úgy gondoltam, hogy ezen befektetési lehetőség valós lehet. Ismét ügyvéd által ellenjegyzett szerződést írtunk, és írásos OTP bankgaranciát kaptam. Ezúttal is a befektetési szerződést készítő dr. Wenczel ügyvédet kértem meg, hogy ellenőrizze a bankgaranciát, mielőtt kiadja a jelzálogtörlő nyilatkozatot. A bankgarancia hamisnak bizonyult. Ezután következő 11 év eseményeit már ismerik. 2023-ban a Kúria kimondta, hogy 2012 októberében én a szerződéskötés pillanatában felismerhető jóerkölcsbe ütköző szerződést kötöttem, csak a bíróságoknak ehhez 11 év kellett, hogy felismerjék vagy inkább a jogi környezetet, és a tényeket hozzá igazítsák.

Egy egyszerű internetes keresés után 2 perc alatt több tucat magas hozamú befektetési ajánlatot találtam. Most csak 2 példát idézek.

„https://www.startapro.hu/hirdetesek/szolgaltatas-uzleti_szolgaltatas-befekteto_uzlettars_berlotars/hirdetes/tokestars-befektetot-keresunk/3079gh226eif7d2d2h5gd331g468031i.html 2023.04.08

Nyereségesen működő, nagy potenciállal rendelkező, új termék bevezetése előtt álló termelő vállalkozás befektetőket keres. Befektetői tőke 5-100M ft között. 4 Év alatt legálisan négyszerezzük a befektetett tőkét. Érdeklődéseket emailben/telefonon várunk befektetői tőke érték megjelölésével. 0036702781308”

„Egy kereskedési nap a Napi 1 százalék stratégiával - https://www.nagypenz.hu/inkabb-a-forex/” – (Havi 30%.)

Informatikai vonalon is keresnek meg hasonló lehetőségekkel, ahol a hozamlehetőségek vázolása után jelzem, hogy ilyen szerződés nem köthető.

Ezekben az esetekben is ezrével keletkezhetnek hasonló papírok, mint az enyémben. Mivel egy piaci szereplő sincs tudatában a Kúria jogszabályalkotó tevékenységével se befektetési tanácsadók, se ügyvédek, nem tudják az ügyfeleiket figyelmeztetni, ha ilyen konstrukcióba fektetnek nincs olyan szerződés, ami alapján a befektetett tőkéjüket biztonságban tudhatják, ezért célszerű lenne a Kúria rendeleteit is megjelentetni a Magyar Közlönyben, mert ez a gyakorlat a minimális jogi normáknak sem felel meg. 11 év után az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a bíróságok önkényes, szubjektív módon, a jogszabályok kijátszásával, hoznak ítéleteket.

3. Egyéb nyilatkozatok és mellékletek

a) Nyilatkozat arról, ha az indítványozó kezdeményezte-e a bíróságon az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztését.

Nem kezdeményeztem a megsemmisíteni kért az ítéletek felfüggesztését.

b) Ügyvédi meghatalmazás eredeti példánya, vagy jogtanácsosi igazolvány másolata, ha az indítványozó jogi képviselővel jár el. (Melléklet)

Jogi képviselőt nem vettem igénybe a panasz megírására.

c) Nyilatkozat az indítványozó személyes adatainak nyilvánosságra hozhatóságáról (Melléklet)

Személyes adataim közzétételéhez nem járulok hozzá.

d) Az érintettséget alátámasztó dokumentumok egyszerű másolata (Mellékletek)

Megjegyzés: Az Abtv. 52. § (4) bekezdése értelmében az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.

Kelt: Dátum

Az indítványozó, illetve jogi képviselő
neve, aláírása, adatai, elérhetősége stb.